Jönnek a kne-épületek – megújult az energetikai tanúsítás

Magyarország az Európai Uniós tagságából adódóan 2016. január 1-jétől hatályba léptette a közel nulla energia igényű épületekre vonatkozó követelményeket.

Magyarország az Európai Uniós tagságából adódóan 2016. január 1-jétől hatályba léptette a közel nulla energia igényű épületekre vonatkozó követelményeket. Ezeknek a szabályoknak az épületek engedélyeztetése és kivitelezése esetén minden esetben meg kell felelni, ha 2020. december 31-e után fog megtörténni az épület használatbavétele, és az építési engedély iránti kérelmet 2016. január 1-eje után nyújtották be.

A költséghaszon-elemzések azt mutatják, hogy az építési költségek legfeljebb 10-15%-kal fognak emelkedni, de a többletköltségek a csökkenő energiafogyasztással megtérülnek. Gondos, költségérzékeny és energiahatékonyságra összpontosító tervezéssel a többletköltségek a fent említett 10%-nál jóval kevesebbek is lehetnek. A követelményrendszer kialakításánál a Kormány arra törekedett, hogy az Európai Uniós elvárások kielégítése mellett a lakossági építkezések minél kisebb többletteherrel, minél egyszerűbb technológiákkal legyenek megvalósíthatók. Ennek megfelelően a követelmények enyhék, ezért egyes esetekben érdemes lehet a közel nulla energiaigényű követelménynél jobb kategóriájúra (BB helyett AA-ra) tervezni az épületeket.

Az épületek energetikai tanúsítási rendszere is változott. 2016. január elsejétől a BB és az annál jobb besorolású (pl.: AA) épületek elégítik ki a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményt. A változásnak köszönhetően a besorolási rendszer tájékoztatást ad arról, hogy a tanúsított épület a jövőben is korszerűnek fog-e minősülni. Az új rendszer a korábbit felváltva megszünteti az épületek méret szerinti megkülönböztetését. A korábbi rendszerben két azonos fogyasztású társasház és családi ház között 4 besorolásnyi eltérés is lehetett. Elfordulhatott, hogy egységnyi alapterületre vetítve ugyanannyi energiát fogyasztott egy B besorolású családi ház és egy F besorolású társasház. A piaci átláthatóság érdekében ez a megkülönböztetés megszüntetésre kerül. A korábban készült tanúsítványokat a nyilvántartási rendszer automatikusan átváltja az új rendszerbe annak érdekében, hogy azok továbbra is használhatóak legyenek.

Az automatikus átváltás nem érinti a nagy energiahatékonyságú BB és az annál jobb minőségű épületeket, mivel ott további követelmények kerültek megfogalmazásra, ami nem teszi lehetővé az automatikus átváltást. Ezek a többlet követelmények garantálják, hogy a BB és annál jobb besorolású épületek minden kétséget kizáróan tartósan magas energetikai nívót jelentsenek. Ennek megfelelően az új BB besorolás magasabb energiahatékonyságot képvisel, mint a korábbi B besorolás. A BB besorolását érintő újabb csak további tanúsítás által bevihető paraméterek miatt az automatikus átsorolás CC-nél jobb besorolást nem fog adni. Ha korábban már tanúsítvánnyal rendelkezett, és az épület eladásánál, bérbeadásnál nem elégszik meg a CC besorolással, annál jobbat szeretne, akkor érdemes újratanúsíttatni az épületét. Ilyenkor számítania kell arra, hogy a közel nulla energiaigényt képviselő BB besorolás megszerzéséhez nagy vastagságú hőszigeteléseken túl fatüzelésű kazánnal, napkollektorokkal vagy más megújuló energiát hasznosító rendszerrel kell rendelkeznie.

A közel nulla energiaigényű épületek szabályozása a következő három rendeletben jelent meg:

• Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet
• Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
• Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet

A három rendeletet módosító rendelet megtekinthető a Magyar Közlönyben: Magyar Közlöny