“Globális klímaváltozás”. A kifejezést manapság egyre gyakrabban olvasni cikkekben, hallani a híradásokban. Ha kicsit pontosabban fogalmazunk mondhatnánk inkább, hogy „globális felmelegedés”. A felmelegedés a Föld felszín átlagos hőmérsékletének növekedését jelenti, melynek oka az üvegházhatást okozó gázok (főleg a szén-dioxid és a metán) légköri koncentrációjának növekedése. Fontos tudni már néhány °C-os változás is komoly hatással lehet az időjárására.
A többség véleménye szerint a globális felmelegedés az emberi tevékenység eredménye (pl. ipari tevékenység: füstölő kémények, közlekedés: kipufogógázok, épületek fűtése – károsanyag kibocsátás), mások még mindig azt gondolják, hogy ez természetes jelenség. Annyi bizonyos, hogy bolygónk átlagos hőmérséklete pedig több mint 1°C-kal emelkedett az ipari forradalom óta. A hatások pedig az egész világon érezhetők: hó nélküli „fekete” telek, hosszan tartó, az őszbe erősen benyúló nyári időjárás, nyári hőmérsékleti rekordok, hőségriadók, aszályok, erőteljes nyári viharok, erdőtüzek.
A hőmérséklet emelkedésének egyik közvetlen oka az épületek fűtéséhez, a villamosenergia-termeléshez, a közlekedéshez és az iparhoz használt fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) felhasználása és elégetése, valamint az ezzel járó további üvegházhatású gázok kibocsátása a légkörbe. Ez pedig mind az emberi tevékenységhez köthető jelenség.
Megállítható-e, megfékezhető-e a felmelegedés?
Mit tehetünk hétköznapi emberként a klímaváltozás ellen. Amellett, hogy takarékoskodjunk az árammal, vízzel, ha lehet járjunk biciklivel autó helyett, gyűjtsük szelektíven a hulladékot, otthonunk megfelelő hőszigetelésével is sokat tehetünk. A jól hőszigetelt lakás – amellett, hogy energiahatékony működésének köszönhetően alacsonyabb fűtési számlákat is eredményez – károsanyag kibocsátása is kisebb, hiszen kevesebb energiát hasnál fel a fűtéshez.
Energiatakarékos ház - válasz a klímaváltozásra.
A fosszilis tüzelőanyagok fő felhasználója ugyanis nem az ipar, mint ahogy azt sokan gondolnák, hanem maguk az épületek. Európában a hagyományos épületek a teljes energia 40% -át fogyasztják, és ezért az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik fő okozói. A nem megfelelő szigetelés vagy annak teljes hiánya okozza a legnagyobb hőveszteséget.
Az energiafelhasználás mértékének csökkentése az otthonokban jó módszer a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálására, valamint a gazdaság részleges függetlenségének biztosítására a fosszilis tüzelőanyagoktól. A válasz erre a helyzetre az energiatakarékos, vagy továbbmenve a nulla kibocsátású vagy közel nulla energiaigényű épületek.
Mit értünk közel nulla energiaigényű épület alatt?
Egy energiatakarékos háznak évente legfeljebb 15 kWh/m2-re van szüksége. Ez az igény azonban kisebb is lehet – egyes épületeknek egyáltalán nincs szükségük fűtőforrásra. Ilyen alacsony energiafogyasztás elérése az optimális szigetelésnek, valamint a nap-, szél- és földenergia-felhasználásnak, valamint a gyakorlatilag bármilyen háztartási forrásból származó hő visszanyerésének köszönhető – szellőztető levegőből, világításból, háztartási készülékekből, sőt olyan forrásokból is, amelyeket maguk a lakók állítanak elő.
Az energiatakarékos épületeket kívülről vastag szigetelőréteg védi. A falak és a tető is megfelelően szigetelt. Ennek eredményeként a megújuló energiaforrásokat és a hővisszanyerést hatékonyan használják.
Kis lépés az Ön számára, nagy lépés az éghajlatért
A megfelelő épületszigetelés befektetés a jövőbe és egyben jelentős megtakarítást is hoz. Gondosan tervezze meg a fűtést – ha van olyan helyiség, melyben csak ritkán tartózkodik, csavarja ott néhány fokkal lejjebb a radiátort. A hőszigetelés nyáron is „dolgozik”: nem engedi túlzottan felmelegedni a szobákat, ami lehetővé teszi, hogy kevesebb légkondicionálót használjon.