Egy ház megítélésében és stílusában fontos szerepet játszik a tető szerkezete és a tetőfedés anyaga. A tető szerepe a tankönyvek szerint: az épület utolsó szintje felett lezárja a teret, védi az épületet, az építményt az időjárás káros hatásaitól.
Az emberiség történetében a házépítés előszőr a tető építésével kezdődött. Az első ismert lakhelyek csak tetők voltak, az ősember valamilyen természetes anyagból fordított "V" alakban összerakott egy kalyibát és az eső, a tűző nap elől aláhúzódott. Csak később keletkezett a fal, amikor a tetőt megemelték, hogy magasabban legyen a nedves, vizes talaj fölött, vagy hogy jobban védjen az állatoktól.
Ez a szerkezet a mai napig is a legelterjedtebb forma: maga a nyeregtető. A tetők formája, alakja a funkcióhoz, a szerkezeti és építészeti lehetőségekhez igazodik, ezeket a tényezőket szem előtt tartva készül és kerül használatba. A legfontosabb ezek közül a védelem! Az időjárás viszontagsági ellen, fizikai védelem az épületben tartózkodók részére. Azokon a területeken, ahol sok a csapadék, ott „csúcsosabb” magas tetőket készítenek, hogy a víz hamar lefolyjon. Ott, ahol viszont kevés a csapadék, oda alacsonyabb lejtésű tetőket építenek, hogy a lehullott esőt minél nagyobb felületen fel tudják fogni. Egy adott területen a jellemző, vagy szokásos építészeti módszerek, illetve az ott fellehető építőanyagok is nagyban befolyásolja a tetők kialakítását és a fedésének módját.
A tetők formái (a teljesség igénye nélkül): nyeregtető, kontyolt nyeregtető, félnyeregetető, sátortető, kontytető, manzárdtető, torony, kúp és kupolatető. A tetőnek végleges képet a fedés ad, melyeknek alkalmasnak kell lennie a csapadékvíz távoltartására, elvezetésére, zárt felületet kell biztosítania a szél, a por, a hó ellen, megfelelően szilárdnak és jó esetben egyben tűzállónak kell lennie. Tipikus tetőfedő anyagok a nád, a zsúp, a fa, a cserép, a zsindely és a bádog.
Klasszikus irodalmi művekből, vagy festményekről lehet ismerős a padlásszobában didergő szegény sorsú művészlélek, vagy lecsúszott alak. És valóban, régen a padlástér egy nem komfortos, lakhatásra nemigen alkalmas terület volt a házon belül, amely a magastető alatt alakult ki. Általában inkább tárolásra használták: parasztházakban itt lógatták fel a szalonnát, míg a városokban esetleg ide teregettek – na és persze sokan használták lomtárnak, ahol akár több generáción át gyűltek a kacatok. Épületfizikailag is fontos szerepe van azonban a tetőszerkezet elemei uralta területnek: a nagy, üres légtér hőszigetelő funkciót is betölt.
Beépített padlástér
Magyarországon a 80-as évektől kezdve hasznosították szívesen a tetőtereket. Egy komfortos tetőtéri lakrész kialakításához azonban számos műszaki megoldásra van szükség. Ezek egyike a megfelelő hőszigetelés.
Gondoljunk csak bele, hogy a napsütésnek és a többi időjárási elemnek folyamatosan kitett tető alatt kell komfortosan laknunk! Számolnunk kell a pára elleni védelemmel, hisz a nedvesség a tetőn át kifelé haladva megrekedhet a tetőhéjalásnál; ezért érdemes párazáró fóliát beépíteni. Nagyon fontos a megfelelő árnyékolás is, hiszen egyébként a napfény akadálytalanul ömlik be és melegíti fel a helyiséget. További kiemelt szempont a tűzvédelem, hiszen jó eséllyel igen sok fa szerkezeti elemtől körülvéve alakul ki lakóterünk.
A ferdetető szigetelés fontos lépés an energiatakarékosság felé
A padlás szigetelése az egyik tipikus hőszigetelési munka, mivel ezen a felületen nagyon jelentős lehet a hőveszteség. Különösen fontos a szigetelés kialakítása a ferdetetőnél, mellyel hatásosan csökkenthető az energiaszámlák összege is.
A feljavított hőszigetelési képességekkel rendelkező padlástérben már a munkák befejezését követően észlelni lehet, hogy nyáron sokkal kisebb a meleg, télen pedig nem hűl le annyira az épület.
A 70-es, 80-as években az energiaárak jóval alacsonyabban voltak, a környezetvédelemről és az ökolábnyomunkról vagy a fenntarthatóságról sem beszéltünk ennyit, akkor csak az számított, hogy a házunk hamar felépüljön és minél nagyobb legyen. Emiatt, az ezekben az években épült házak – családi és társasházak, de akár 10 emeletes panelházak – többsége nem lett hőszigetelve. Az energiaárak későbbi emelkedése azonban már érzékenyen érintette a szigeteletlen épületekben lakókat. Emiatt sokan döntöttek otthonaik utólagos hőszigetelése mellett. Szerencsére az utólagos hőszigetelés akár egy több évtizede épület ház esetén is elvégezhető, azaz sosem késő ezzel a megtakarítási lehetőséggel élni.
De visszatérve a tetőtéri szigetelésekhez: egy padlástérnél megfelelő hőszigetelésével egy családi ház fűtési költségeinek akár 20%-át is meg tudjuk takarítani. Ezzel azonban még nincs vége a megtakarítások sorának, mert a szigetelés nem csak a télen fog jót tenni, hanem nyáron is. Ilyenkor ugyanis a cserepek alatt akár közel 40-50 fokos meleg is lehet, ezzel a padlástér még tovább fűti az egyébként is meleg földszinti lakóteret. Viszont, ha a ferdetető felület le lett szigetelve, a padlástérbe nem jut be a túlzott meleg, és kellemes marad a benti hőmérséklet.
A padlástér szigeteléséének esetén szót kell ejteni a födém szigeteléséről is. Amennyiben a tetőtér nincs beépítve, az alsóbb szintek kellemes lakóklímájának megteremtéséhez elengedhetetlen a padlásfödém megfelelő hőszigetelése. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a hőszigetelő lemezekkel borítjuk be a födémet. Ha azonban beépítjük a padlásteret, akkor a lefektetett szigetelőlemezeket szilárd burkolat kialakításával kell lefedni. A padlásfödém szigeteléséhez javasolt vastagság 25 -30 cm.
A tetőtér szigeteléséhez jó megoldást nyújtanak a ROCKWOOL kőzetgyapotból készült szigetelőlemezei. A ferdetetős részhez, a szarufák közötti szigeteléshez a Deltarock termék javasolt, mely gyárilag átlósan, azaz két derékszögű háromszög alakra vágva kerül forgalmazásra. Beépítéskor az éklemezek sarkainak levágásával bármilyen 50 és 100 cm közötti szarufaköz-távolság gazdaságosan kitölthető. Rögzítést nem igényel. A hőhidasság elkerülése érdekében kiegészítő szigetelésként javasolt az Airrock LD elnevezésű kőzetgyapot szigetelőtermék, mely a padlásfödémek szigetelésére is kiválóan alkalmas
Megfelelő hőszigeteléssel elérhetjük, hogy egész évben stabil hőmérséklet legyen otthonunkban. A hőszigetelésből eredő energiamegtakarításnak köszönhetően a szigetelt épület károsanyag kibocsátása is jóval alacsonyabb, így környezetéért is tesz, valamint a jövő generációk jólétére is gondol, aki hőszigetel. A ROCKWOOL kőzetgyapot szigetelő termékektovábbá javítják az épület energiahatékonyságát és védik a tűz, nedvesség és penész kialakulása ellen.
